Nemzetközi nőnap március 08.

„A nő dicsérete (Nőnapra)
Te vagy a csoda, égi lámpásom!
Mi lehetne felfénylőbb ábrándom,
Mint gyöngyszemeidnek ragyogása!
Nézem a lázrózsákat arcodon
Vörös Holdat tükröző alkonyon,
Ajkaidnak könnyű csónak ívét.
Végzetem vagy, mit bánom, ha győzöl!
Lélekruhád én magamon őrzöm,
Gyűrt selyemtakaróként ölellek!
A fény, árnyékot szül, bárhol jár ma
Tüzétől feloldódnék, mint prána,
Lehetnék frissítő lélegzeted!
Ha úgy szeretnéd, leszek mindened!
Csókodban málna íz, netán eper?!
Azzá válok; ami a szerelem!”
A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.
Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.
A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével a nők egyenlőségének kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.
1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.
1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
A nőnap Magyarországon
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.
A hajdani politikai színezetet is kapott ünnep fénye - talán éppen a politika miatt – mára kissé megkopott . Az hogy mégis a mai napig ünnepként tekintünk rá , igazolja létjogosultságát . Emlékezzünk hát meg ezen a napon / is / a NŐ – ről , ha tehetjük virággal köszöntve Őket !
|